A globális felmelegedés egyre gyorsuló üteme világszerte érezteti hatásait. Egy új tanulmány szerint a Föld klímaegyensúlyáért nagyban felelő óceánok felszíni hőmérséklete négyszer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as években, amely a kutatók szerint akár a közelmúltban tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekhez is hozzájárulhat - számolt be a ScienceAlert.
A világ legnagyobb olajvállalatának, a Saudi Aramco-nak a vezérigazgatója szerint a reális zöld átállási normák előnyösek lehetnek az amerikai energiaipar számára. A szaúdi állami olajvállalat vezetője egy rijádi fórumon beszélt az energetikai átmenetről és az új amerikai adminisztráció várható hatásairól az ágazatra - írta a Cnbc.
A most véget ért klímacsúcs ugyanolyan képmutató és eredménytelen volt, mint az összes korábbi, a világ politikai vezetőinek többsége még csak meg sem jelent a találkozón. Így is 50 ezer ember érkezett repülővel a csúcsra a világ minden tájáról, miközben lényegében azt hangoztatják, hogy nem szabad repülőre ülni. A szegény országok politikusai tüntetőleg kivonultak az egyeztetésekről, a gazdag országok pedig végül évi 300 milliárd dolláros klímaalapra tettek ígéretet.
Az Európai Unió meghatározó szerepet játszott a Baku-ban megrendezett COP29 klímakonferencián, ahol sikerült globális egyezséget elérni a pénzügyi források Párizsi Megállapodással való összehangolásáról. A cél, hogy az éves klímafinanszírozás 2035-re elérje az 1300 milliárd dollárt (510 ezer milliárd forintot), amelyhez szélesebb körű hozzájárulói bázist hoztak létre.
A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Az ENSZ főtitkára sürgős cselekvésre szólított fel a klímaváltozás ellen a COP29 csúcstalálkozón, miközben a világ vezetőinek többsége távol maradt az eseménytől. A találkozó célja, hogy több százmilliárd dollárt gyűjtsön össze a tiszta energiaforrásokra való átállás és a klímakárok mérséklésének finanszírozására, ám a résztvevők között feszültségek alakultak ki a prioritások meghatározása körül - írja a Reuters.
A fejlődő országok klímavédelmi kiadásai finanszírozásának ígéretes módja lehet a szolidaritási illetékek alkalmazásának kiterjesztése. Ezek olyan, a szén-dioxid-kibocsátásra és gazdasági tevékenységekre kivetett globális illetékek, amelyekből származó bevételeket a fejlődő országoknak juttatják. Ezen megoldások kiterjesztése hatalmas előnyökkel járna.
Az EU csalásellenes hivatala, az OLAF vizsgálatot indított annak feltárására, hogyan kerülhetett Oroszországból származó, szankcióval sújtott olaj az EU-ba török rebranding révén. A vizsgálat rávilágít arra, hogyan jutott több milliárd eurós bevételhez Moszkva a szankciók ellenére.
Az Európai Unió gáztárolói november elsejére elérik a 95 százalékos töltöttséget, meghaladva ezzel a földgáztárolási célértékben előirányzott 90 százalékot - jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság.
Az éghajlatváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek ebben a hónapban pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában - áll egy szerdán közzétett jelentésben. A tanulmány szerzői arra szólították fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására. Ugyanis ha tovább melegedik az éghajlat, még nagyobb bajban leszünk.
Folyamatosan találkozhatunk azzal a téves állítással, hogy mivel a klímaváltozás egy valós dolog, „követnünk kell a tudományt”, és véget kell vetnünk a fosszilis energiahordozók használatának. Ezt halljuk a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését támogató politikusoktól és maguktól a természettudósoktól is, amikor például a Nature főszerkesztője azt állítja, hogy „a tudományos álláspont egyértelmű, a fosszilis energiahordozókat el kell hagyni”.
A klímavédelem kérdésével foglalkozó tanulmányok egyre inkább átpolitizálódnak. A Harvard Egyetem a heves támadások miatt nemrégiben leállított egy kulcsfontosságú geomérnöki kutatási projektet annak ellenére, hogy az egyetem a klímaváltozás kérdésében „globális iránymutatóvá” kíván válni.
Az Európai Unió halad afelé, hogy még ebben az évtizedben megszűnjön az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége, hiszen az orosz gáz mennyisége idén 80 milliárd köbméterről 40-45 milliárdra zuhanhat, közben pörög fel a megújuló forrásokból előállított energia mennyisége és aránya – derül ki az energiaunió helyzetéről ma kiadott európai bizottsági jelentésből.
"Kulturális váltásra van szükség a pazarlás ellen" - hangzott el a Planet 2023 Expo szakmai programjában, ahol Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója és Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgettek. A fosszilis energián túl szó volt a Mol beruházásairól, a MOHU szerepéről, a 2024-től bevezetésre kerülő új, üvegvisszagyűjtő rendszer következményeiről, valamint a jövő közlekedéséről is.
Az energiaipar üvegházhatásúgáz-kibocsátása tavaly új csúcsra emelkedett a szél- és napenergia sosem látott növekedése ellenére - adta hírül a Guardian globális energetikai adatok alapján.
Többet fektetnek a technológiába.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
